Sajnos, rengeteg plusz kiadással jár egy speciális nevelési igényű gyermek mindennapjai, felnevelése. Nagy segítség lehet a családnak a különböző juttatások, támogatások, amik járnak és igény bevehetők.
A sérült gyermeket nevelő családok sajnos kevés információval rendelkeznek a számukra biztosított kedvezményekről, támogatásokról.
Gyakran, a vizsgálatot végző szakértői bizottság, vagy a szakorvos sem tud teljes körű felvilágosítást adni. Nagyon sok esetben a gyermekorvosok, védőnők is csak az alapjuttatásokat ismerik. Megpróbáljuk összefoglalni, milyen jogosultságok illetik meg, jövedelmi helyzettől függetlenül, a sérült gyermeket nevelő családokat, illetve magát a sérült gyermeket.
Kigyűjtöttünk néhány olyan, az állam által jogszabályban biztosított hozzájárulást mely azért került megalkotásra, hogy segítse a sérült, speciális nevelési igényű gyermeket, gyermekeket nevelő családokat. Célunk, hogy mindenkihez eljussanak ezek a támogatások, akiknek erre szükségük van, és tudják mit és hogyan kell igénybe venni.
Amennyiben bármely általunk nem említett egyéb támogatásról tudomásotok van, kérlek, osszátok meg velünk e-maliban, hogy azt weboldalunkon megjelenítve, el tudjon másokhoz jutni! Tudjunk másokon ezáltal segíteni.
Az időkben történt jogszabály változások miatt bekövetkezett összegszerű, igénylés helye, idejének, menetében, a leírtaktól eltérések tapasztalható változásokat találtok, kérlek jelezzétek felénk, hogy aktualizálni tudjuk. Mindig friss információk jelenjenek meg, megkönnyítve ezzel mások helyzetét.
- Családi pótlék
- Személyi jövedelemadó kedvezmény
- Emelt összegű családi pótlék
- Közgyógyellátás
- Anyasági támogatás
- Parkolási igazolvány
- Utazási kedvezmények
- Utazási költségtérítés
- Gépkocsi súlyadó kedvezmény
- Személygépkocsi szerzési támogatás
- Átalakítási támogatás
- Közlekedési támogatás
- Akadálymentesítési támogatás
- Átmeneti segély
- Lakásfenntartási támogatás
- Ápolási díj
- Gyermekgondozási segély (GYES)
- Gyermeknevelési támogatás
- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
- Óvodáztatási támogatás
- Étkezési térítési díjkedvezmény
- Ingyenes tankönyvellátás
- Víz-csatorna- és szemétdíj kompenzáció (Fővárosiak részére)
Családi pótlék:
Személyi jövedelemadó kedvezmény:
A különböző jogcímen szerzett jövedelmek összevont adóalapjának adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, melyet a kedvezményezett eltartott után érvényesíthet a jogosult. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. A családi adókedvezmény összegének meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába a kedvezményezett eltartottakon kívül be kell számítani többek között azt a személyt, aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül. (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Tv. 40.§)
Emelt összegű családi pótlék:
A 18 évnél fiatalabb gyermek után, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, emelt összegű családi pótlék vehető igénybe.
Az emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolást, a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító intézmény szakorvosa adhat az erre szolgáló formanyomtatványon. Néhány példa, idegrendszeri elváltozásoknál neurológus, mozgásszervi betegségekben ortopéd szakorvos, légúti betegségekben pulmonológus, szellemi elmaradottság esetén gyermekpszichiáter stb.
A formanyomtatványok beszerezhetők a családi pótlékot folyósító szerveknél: A Magyar Államkincstár illetékes megyei területi igazgatóságánál, illetőleg a munkáltató családtámogatási kifizetőhelyeinél. Ők állapítják meg és folyósítják a magasabb összegű családi pótlékot. Az emelt családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség vagy a súlyos fogyatékosság fennállását igazolták, ha továbbra is fennáll, akkor a szakorvosi kontroll folyamán kitöltött újabb igazolás alapján hosszabbítható, folyamatosan igényelhető (legfeljebb a gyermek 18 éves koráig).
Késedelmes igénybenyújtás esetén, amennyiben a fogyatékosság vagy betegség igazolhatóan már korábban is megállapítható volt, visszamenőleg két hónapra lehet igényelni.
Az emelt családi pótlék összege:1 fő tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300.Ft, egyedülálló szülő esetében 25.900.Ft
18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300. Ft.
Természetesen, a fent említett összegek változhatnak a mindenkori jogszabályoknak megfelelően!
Közgyógyellátás:
Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére.
(Ezen esetben az igénylést az orvosi javaslattal együtt a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez szükséges benyújtani.)
Az igazolványt az állandó lakhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állítja ki az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolás alapján. A közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor a gyógyszertárban be kell mutatni a közgyógyellátási igazolványt. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a TB által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. A közgyógyellátás keretébe tartozó segédeszközöket, gyógyszereket és ellátásokat külön jogszabály tartalmazza. Gyógyászati eszközöket indokolt esetben szakorvos, illetve a szakorvos javaslatára háziorvos írhat fel. Pl.: ortopéd cipő, szemüveg, kancsalság elleni szemtapasz, hallókészülék, 2 éves kor fölött pelenka, babakocsi, kerekesszék stb. A gyógyszerkeret a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből (legfeljebb havi 12.000.Ft) és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből (legfeljebb évi 6.000.Ft) tevődik össze. A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szerv által a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, az a közgyógyellátásra jogosultat terheli. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg – a jogosultsági éven belül – a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.( A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 49-51.§- a, 4/A.§ (a jogorvoslatról), valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet, 2007. évi LXXI. Törvény 36. § (10) bekezdés.)
Anyasági támogatás:
Egyszeri, egyösszegű családtámogatási ellátás. A szülést követően jogosult rá minden anya, aki a várandósság ideje alatt legalább négyszer (koraszülés esetén legalább egyszer) terhes gondozáson vett részt. Az igényt az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhelyen, vagy ha ott nincs (illetve az anyának nincs munkahelye), a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságain lehet benyújtani.
(1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról (29-33.§, 34-44.§), valamint a 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet.)
Parkolási igazolvány:
Parkolási igazolvány kiváltására jogosult a súlyos mozgáskorlátozott, a látási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos, az autista és a vak vagy gyengén látó. Az igényléshez szükséges kérelem nyomtatványt az okmányirodákban lehet kérni, szükséges még egy orvosi szakvélemény illetve igazolás, a kiskorú törvényes képviselőjének személyazonosító okmánya, lakcímkártyája. Az igazolványnak érvényességi ideje van, melynek lejárta után újabb szakvélemény esetén meghosszabbítható, kivéve a végleges egészségi állapot esetén. Abban az esetben az érvényességi idő letelte után újabb szakvélemény nélkül hosszabbítható meg. A jogosultat szállító járművezető az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.
(A KRESZ-ben meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Parkolási igazolványra jogosult az, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. Rendelet 1.§-a (3) bekezdésének a, pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak minősül;
- aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet 1. §- nak (1) bekezdése értelmében látási fogyatékosnak; (2) bekezdése értelmében hallási fogyatékosnak; (3) bekezdése értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdése értelmében autistának; illetve (5) bekezdése értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül;
- akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI.30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek;
- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerint vaknak vagy gyengén látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül.
Az igényt a települési önkormányzat okmányirodáján lehet benyújtani formanyomtatványon, amihez csatolni kell orvosi szakvéleményt is.
Fontos tudni, hogy a jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által nyújtott kedvezménnyel csak a jogosult szállítása esetén élhet!
(Lásd még: 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet, 1957. évi IV. tv. 62-67.§ és 1999.évi LXXXIV. Tv. 6.§.)
Utazási kedvezmények:
Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható bérlettel. Az a személy aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, a fenti személlyel (vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő). A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék, megállapításával egyidejűleg hatósági bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények igénybevétele céljából. A már magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek, illetve annak, aki után a magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, kérelemre a Magyar Államkincstár Igazgatósága kiállítja a hatósági bizonyítványt.
Az utazási kedvezmény mértéke:
- A helyközi közlekedésben (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz közlekedés, komp- és révközlekedés) 90%-os.
- Jegy-és bérletkedvezmény helyi közlekedésben 100%-os bérletkedvezmény.
Utazási költségtérítés:
Amennyiben a gyermek tartósan beteg, illetve fogyatékossága miatt szakorvosi igazolással rendelkezik, a járó beteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg gyógyintézetbe történő beutazáshoz kísérőjével együtt utazási költségeihez támogatás igényelhető.
Az utazási utalvány kiállítására jogosult a beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve a szakértői vizsgálatra történő beutaláskor. Az egészségügyi szakellátás orvosa a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg intézményből való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor.
A tartósan beteg, fogyatékos gyermek ellátását biztosító, gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. A felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. A szolgáltatások igénybevételét az intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített utazási utalványon havonta igazolja. Az utazási költség megtérítését a lepecsételt, felhasznált utazási utalványok alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetve a megyei egészségbiztosítási pénztárak végzik (Tehát ide kell visszajuttatni az utalványokat).
Gépkocsi súlyadó kedvezmény:
Amennyiben gépjármű súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgál (parkoló kártyával rendelkezik), akkor a gépjárműre súlyadó-mentességet lehet kérelmezni. A kérelmet a lakó vagy tartózkodási hely szerinti területileg illetékes önkormányzat adócsoportjánál kell benyújtani, mellékelve az érvényes szakorvosi igazolást. (1991. évi LXXXII. Tv. 5-6.§, 9. és 18. §)
Személygépkocsi szerzési támogatás:
Pénzbeli hozzájárulás: Személygépkocsi vételárához, ami belföldi kereskedelmi forgalomban van, 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói áru, legfeljebb 1610 köbcentiméter lökettérfogatú benzinüzemű vagy 2000 köbcentiméter lökettérfogatú dízelüzemű.
A megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján. Segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű (segédmotoros rokkant kocsi) illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz.
Olyan külföldről behozandó személygépkocsi, segédmotoros rokkant kocsi, kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez, aminek behozatalát előzetesen az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium engedélyezte. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője által kiállított utalvány másolatát. A támogatás mértéke a vételár, illetve a vám- és általános forgalmi adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000.Ft szerzési támogatás ugyanazon személynek hétévenként egy ízben adható ki. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig. Kérelemhez csatolni szükséges a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt („hétpontos papír”).
Ezt a háziorvos, házi gyermekorvos, illetőleg bizonyos esetekben a háziorvos beutalása alapján az illetékes szakorvos állítja ki.
A jövedelem, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó, a gyógykezelésre vonatkozó igazolásokat, valamint a súlyos mozgáskorlátozott, illetőleg a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát.
Mozgáskorlátozott gyermek esetén a szülő (szállítást végző személy) írásbeli nyilatkozatát,(hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja), a mozgáskorlátozott, illetőleg a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül, saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű vásárlási vagy szerzési támogatásban, illetőleg gépjármű-behozatali vámmentességben.
Szerzési támogatásra jogosult az a személy, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógykezelése vagy tanulói jogviszonyának fenntartása miatt indokolt. Gyógykezelésnek minősül a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt, havi legalább 2 alkalommal gyógyító intézetbe történő szállítása. Intézményi ellátás a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkozását szolgáló egyéb intézmény rendszeres látogatása.
Jelenleg a jogszabály szerint új autó vásárlása esetén 1.000.000.Ft, 5-évnel nem idősebb használta autó esetében 600.000Ft igényelhető a mi a fent leírtaknak megfelelő feltételek mellett!
Átalakítási támogatás:
Az átalakítási támogatás egyrészt a vezetés feltételeként előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás. Továbbá, személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, közlekedését. Az utóbbi támogatásra jogosult, érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja (ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt).
A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000.Ft. Erre a támogatásra ugyanazon személy 7-évenként jogosult. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, az adott évben bármikor. A kérelemhez csatolni kell a mozgáskorlátozottságot igazoló orvosi szakvéleményt, a jövedelemigazolásokat, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást, az esetleges gyógykezelésre vonatkozó igazolást, a súlyos mozgáskorlátozott, illetőleg a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát és nyilatkozatot, hogy hét éven belül nem részesült átalakítási támogatásban.
Közlekedési támogatás:
A közlekedési támogatás a mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatását jelenti. Alapösszege 7000 Ft/év. Amennyiben 1-62 év között súlyosan mozgáskorlátozott személy tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, akkor 24.500.Ft. Kérelmet a lakóhely szerint illetékes talapülési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig.
Csatolni kell a mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt, a jövedelemigazolásokat, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást. Amennyiben jogosult eltartottról gondoskodik, az eltartott születési anyakönyvi kivonatát vagy az eltartott személyi lapját is csatolni kell, ez esetben az összegek is magasabbak (10.500.Ft vagy 28.000.Ft).
Nem jár a közlekedési támogatás, ha a családban az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2,5-szeresét meghaladja.
Akadálymentesítési támogatás:
A mozgássérült személy, műszakilag akadálymentes lakás kialakításához állami támogatást vehet igénybe. Összege az akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250.000.Ft (vásárló mozgássérült), meglévő ingatlanon végzett akadálymentesítéshez legfeljebb 150.000.Ft (igénylő mozgássérült) és legfeljebb 100.000. Ft (mozgássérült közeli hozzátartozója).
A támogatást igényelheti a mozgássérült, illetve az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó. A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott pénzintézet.
Átmeneti segély:
Jogosultak rá azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek és önmaguk illetve családjuk fenntartásáról másféle módon nem képesek gondoskodni. Esetlegesen, alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
A helyi önkormányzat rendelete határozza meg a segély összegét és adható gyakoriságát. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.
Lakásfenntartási támogatás:
A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a lakásával kapcsolatos költségeit nehezen vagy egyáltalán nem képes fedezni, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek eleget tesz. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból állapítható meg. Ugyanarra a lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (A társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészei külön lakásnak minősülnek.)
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában (a városokban a szociális irodán) kell benyújtani a helyszínen ingyenesen beszerezhető nyomtatványon. Amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli meg az önkormányzat, a lakásfenntartási támogatás összegét havonta folyósítja.
Ápolási díj:
A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ezen díjra jogosult (jövedelmi helyzettől függetlenül) az a hozzátartozó, aki az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló (életkorra tekintet nélkül) vagy 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Havi bruttó összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %- a. Az ápolt, súlyosan fogyatékos vagy 18 év alatti tartós beteg személy és 130%-a, ha az ápolt fokozott ápolást igénylő személy. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni. Lakáson belül, segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, (feltéve, hogy a feltételek közül legalább három fennáll). A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a az ápolási díj. Az ápolási díj bruttó összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az ápolási díj időtartama szolgálati időnek minősül. Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett is megállapítható az ápolási díj, amennyiben az ápolt fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos. (Ebben az esetben csak az ápolási díj és a GYES vagy GYET összege közötti különbözet folyósítható ápolási díj jogcímen).
Az igény benyújtásának helye a települési önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztálya. A kérelemhez tartozó formanyomtatványok az önkormányzatnál szerezhetők be, csatolni kell az orvosi igazolását, igazolásokat arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és az arra vonatkozó szakvéleményét.
A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy:
Két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést. Óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül. Közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Kivéve, közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg. Az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg. Az óvoda, közoktatási, felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele, csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
Gyermekgondozási segély(GYES):
A szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének a betöltéséig. Ikergyermekek esetén, a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A z említetteken kívül, jogosult még a gyermekgondozási segélyre a nagyszülő, amennyiben a gyermek, az első életévét betöltötte, és gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. Illetve a gyermek szülei, írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével.
Nem jogosult az, aki rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve az alábbi ellátásokat.
A gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt.
A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díjat (ebben az esetben az ápolási díj és a gyermekgondozási segély összege közötti különbözet folyósítható csak ápolási díj jogcímen)
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.
A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves koráig nem folytathat (gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat).
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet csak a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. (ha a munkavégzés otthonában történik, akkor a nincs időkorláthoz kötve.)
A gyermekgondozási segély havi rendszerességgel járó gyermekgondozási támogatás, havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
Ikergyermekek esetén az ellátás havi bruttó összege függetlenül a gyermekek számától, azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával. A bruttó összegből nyugdíjjárulékot vonnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra állapítható meg. Az ellátás iránti kérelmet, a jogosult munkáltatójának családtámogatási kifizetőhelyéhez, egyéb esetben a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságához kell írásban benyújtani (a célra rendszeresített formanyomtatványon,ami ugyanitt szerezhető be). Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár.
A jogosultságot nem érinti amennyiben a gyermeket napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezik el, feltéve, hogy: a) gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarend szerint tanul, oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
Jogosult szülő esetében, a gyermeket egyéves korának betöltése után helyezik el a napközbeni ellátást nyújtó intézményben. Jogosult nagyszülő esetében, a gyermeket 3 éves korának betöltése után, napi 5 órát nem meghaladó időtartamban helyezik el napközbeni ellátást nyújtó intézményben. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyesre való jogosultság megszűnése (a gyermek 10. életévének betöltése) után, a szülő, nagyszülő kérheti az illetékes települési önkormányzatnál az ápolási díj megállapítását.
Amennyiben a gyermek tartósan beteg, fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos, a GYES -ben részesülő személy a GYES folyósítása mellett a gyermek 10. életévének betöltése előtt is jogosult lehet az ápolási díjra.(Ebben az esetben az ápolási díj összege a fokozott ápolási díj nettó összegének és a GYES összegének a különbözete.)
(1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 20-22.§, 34-40.§, illetve 44.§ (a jogorvoslatról), 223/1998. (XII.30) Kormányrendelet)
Gyermeknevelési támogatás:
Havi rendszerességgel járó támogatás, amelyet a saját háztartásban 3 vagy több kiskorút nevelő gondviselő igényelhet. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár.
Az igény benyújtásának helye a Magyar Államkincstár illetékes megyei területi igazgatósága, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság.
(1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról (23-24.§, 34-44.§), valamint a 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:
A gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, pénzbeli támogatásnak, ingyenes tankönyvnek és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja meg egy év időtartamra. A feltételek fennállása esetén a település jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át (2009-ban 38.475Ft). A gyermeket egyedülálló szülő, más törvényes képviselő gondozza. A gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 125 %-át. Feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
Az egy főre jutó jövedelem számításánál a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket. 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket. Korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket a Családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont lehet közeli hozzátartozóként figyelembe venni.
Óvodáztatási támogatás:
A támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét tárgyév január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három, illetve négyéves, gyermeküket tárgyév január 1-e előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal tárgyév júniusában tízezer forintot folyósítanak.
Az óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg óvodáztatási támogatás, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, illetve gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. A pénzbeli támogatás első összege 2009-ben gyermekenként húszezer forint, kivéve, ha a gyermeket 2009. január 1-e előtt íratták be az óvodába, mivel esetükben a támogatás mértéke tízezer forint. A pénzbeli támogatás második és további alkalommal történő kifizetésének összege, gyermekenként tízezer forint.
Étkezési térítési díjkedvezmény:
Normatív kedvezményre jogosult gyermekétkeztetés esetén a bölcsődés, óvodás rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek az intézményi térítési díj teljes összegére 100%.
Oktatási intézményben tanuló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek 50%.
Három-vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%.
Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-ára.
A diák után a kedvezményt, a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.
Ingyenes tankönyvellátás:
Normatív alapon jogosult a kedvezményre, az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő egyedülálló szülő által nevelt, vagy tartósan beteg, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, három vagy többgyermekes családban élő tanuló. A jogosultságot igazolni a családi pótlékról kiállított igazolással, fogyatékosság esetén a szakértői és bizottság szakvéleményével, rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal kell.
Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni.
Víz-csatorna- és szemétdíj kompenzáció: (Fővárosiak részére)
Ezt a támogatási formát igényelheti az a lakossági fogyasztó, aki közvetlenül, vagy közvetetten díjfizetésre kötelezett. Akinek lakóhelye, tartózkodási helye a főváros területén van, megfizeti a számla díjkompenzációval csökkentett összegét, családjukban van olyan személy, aki az illetékes kerületi önkormányzattól a kompenzáció iránti igénylés benyújtásának időpontjában közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy gyermekvédelmi támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben vagy időskorúak járadékában részesül vagy igazoltan közhasznú munkát végez vagy legfeljebb nettó 30 000 Ft/fő havi jövedelemmel rendelkezik a család.
A kérelmet, a területileg illetékes önkormányzat ügyfélszolgálati irodáján felvett, kitöltött igénylő lapon kell beadni, minden év március 31-ig.
A kérelemhez, személyigazolvány, ha van érvényes közgyógy igazolvány, ha támogatásban részesül, a támogatás fajtájáról szóló igazolás. Amennyiben, jövedelmi viszonyok miatti az igény, a család jövedelmeiről igazolás és egy közüzemi számla bemutatása szükséges. A díjkompenzáció számlajóváírás formájában valósul meg. Távfűtési díj kompenzáció, téli fővárosi kiegészítő lakásrezsi támogatás.
